Vízcsobogás, madárcsicsergés. Mediterrán, ütemes zene. Csak az emberi szófoszlányok és evőeszközök csilingelő játéka jelzik hogy egy étteremben ülök éppen. (tovább…)

„Ez a tábor olyan mint 2 nap nyílt nap …rengeteg élménnyel…az csak külön öröm, ha valaha porpáczys lesz a látogató…de a cél az, hogy a rengeteg élmény alapján…majd sikeresen válasszon pályát…elégedett és boldog ember legyen” (Wellner Andrea, igazgatónő) (tovább…)

Az erdő csöndjét léptek zaja járta át. Ütemesen, összhangban egymással. A ropogó avar és a földön elszórt faágak felváltott reccsenése kissé felzavarta az állatokat, de búvóhelyükről tovább szemlélték az érkezőket. Az erdő énekesei bekapcsolódtak a szimfonikus halk zajforrásokba és elfogadták az új lények érkezését. Mint minden jólnevelt látogató, ők is a kijelölt úton haladtak, néhol megálltak és magukba szívták-kissé gyorsabban, mint andalgó társaik- a fák, a fű, a talaj és a virágok keveredő illatát. Egy-egy elkapott szó is jelezte jelenlétüket: Huh.. Merre kell menni? Miért ilyen magas ez a domb? Ugye már elhagytuk a felét? A sportok természetbarát művelői voltak ők, a terepfutók. (tovább…)

Ugyan márciusban kitört a karantén és megállt az élet, a sport továbbra is engedélyezett volt. Így a következő videó leforgatása egyszerűbb volt és jóval kevesebb időt vett igénybe. (tovább…)