Napsütéses csütörtök délután. Igazából a Várkerületen volt dolgom, de mivel ott most lehetetlen megállni, így a Papréten parkoltam. A Füredi sétányon sétáltam keresztül, mikor megláttam egy egészen parányi helyet. Elkezdtem az emlékeimben kutatni és rájöttem, hogy én egyszer már ettem ezen a helyen, de akkor még egy egész parányi olasz étterem volt itt. A név nem volt ismerős, de gondoltam adok neki egy esélyt, így ettem egy Melangot a Melango-ban.

A hely egészen parányi, gyors számításaim szerint, amennyiben levesszük a “kerthelyiséget” kb 4-5 fő fér el kényelmesen. Belépéskor rögtön tudatosul az emberben, hogy ez egy gyorsétterem, azonban, hogy pontosan milyen, azt csak a falra írt étlap átböngészése közben jön rá. Ahogy ki tudtam venni a kiírásokból és a pultos hölgy iránymutatásaiból, gyakorlatilag a speciális töltött kenyérlángosról van szó. A tésztából, mely ízre, állagra, kinézetre valahol a pita és a lángos között áll tölcsért készítenek, és azt töltik meg kívánság szerint bármivel; hússal, zöldségekkel stb. Sőt desszert gyanánt van egy édes változata is , de azt nem mertem még bevállalni, de ígérem visszatérek érte.

Brassóis melango-t kértem, ami már ránézésre is elég tömör volt, hisz a húsdarabok mellett felfedezni véltem némi salátát, valamint sült krumplit is, mindezt beletekerve abba a bizonyos tésztába. Tipp: ha az ember ilyet rendel ne fehér ingbe menjen, mert könnyen mehet haza átöltözni. Én kb. a 3 percben lettem saját magam áldozata, de egy gyors szalvéta csellel megoldottam a helyzetet.

Az étel amúgy gyorsan elkészül. Abban a pillanatban én voltam az egyetlen vendég, így 8-10 percet kellett csak várnom, ami sokszor még egy kebaposnál is jó teljesítmény, pedig abba azért kevesebb dolgot kell belesűríteni.

Üdítővel együtt 1490 Ft-ot fizettem, amelyet nem gondolok vészesen soknak, pláne hogy a tálalás módja egész napos derültséget okozott. Az egyetlen dolog, ami nekem hiányzott az egy kézmosó volt. Szerintem gyakorlatilag az ilyen típusú ételeket nem lehet csak úgy egy kiló szalvéta elhasználása nélkül megenni, ilyenkor az ember óhatatlanul összekeni magát, és mielőtt továbbmenne nem árt egy kézmosás.

Ajánlom mindenkinek a  Melango-t, aki már unja a gyrost és a kebapot, mégis karakterben és árban valami hasonlóra vágyik, még kipróbálna valami újat.