(tovább…)

Szinte minden országnak megvannak a maga szilveszteri hagyományai, ősidők óta fontos szerepet kap az Ó év búcsúztatása.

A polgári év utolsó napja, Szent Szilveszter pápa ünnepe. Este óévi hálaadást tartanak a templomokban. Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja, hogy biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, bő termést, az állatállomány szaporaságát. A népi kalendárium szerint szilveszter az újév első napjával összefüggő nap, ezért a két nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak, illetve mindkét napra érvényesek. Az éjféli zajkeltésnek – kongózásnak, csengőzésnek, pergőzésnek – ezen a napon fontos szerepe van. Részben azért, hogy mindenki felébredjen és az új esztendőben szorgalmasan dolgozzon, másrészt azért, hogy a nyáj az újév beköszöntésekor a másik oldalára forduljon. Ezért a nagyobb fiuk végigjárták a házakat, és kolompolással, ostorpattogtatással riasztották fel a jószágot, hogy megforduljon. Úgy vélték ugyanis, hogy ezzel biztosítják az állatok szaporaságát, és egészségét. A háziak borral, pálinkával, süteménnyel kínálták, és különböző ajándékokkal jutalmazták őket.

Babonák :
A babonák széles skálája a szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat, s ekkor tehetünk legtöbbet a következő évi sikereinkért.
Csupán néhány évszázada lett Január első napja az újév kezdete, a régi időkben tavasszal vagy ősszel kezdődött az új esztendő.
Az újévi szokások nem változtak az idők folyamán: még mindig úgy tarják az év első napja döntő szerepet játszik abban, hogy milyen szerencsénk lesz az új évben.
Sokan készítenek szerencse pogácsát, vagy tortát amibe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz.
Az ó évtől mindig hangosan, zajosan búcsúztak el, hogy elijesszék az ártó szellemeket.
Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat.
Mosni, takarítani tilos,mert ez nem hoz szerencsét !

A jóslás fontos szerepet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai előre vetítik a jövőt .

Régen fokhagyma kalendáriumot is készítettek az időjárás megismeréséhez. 12 fokhagymába sót tettek, mindegyik hagyma egy-egy hónap megfelelője volt. Ha a hagyma reggelre átnedvesedett, arra a hónapra sok csapadékot vártak.

A lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinév került . Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az jelezte a leendő férj nevét .
Gyakran ólom vagy viasz segítségével próbálták megfejteni a jövőt .
A felmelegített ólmot/viaszt hideg vízbe öntötték, s a kapott forma segítségével fejtették meg a jövő titkait.

Magyar babonák :
-Újév napján ne vigyünk ki semmit a házból mert  ” elszáll a tehén haszna”.

-Nem szabad baromfi húst ennünk, mert a baromfi elkaparja a szerencsénket .

-A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken szerencsét hoz ( ahány pikkely, annyi pénz), másutt viszont baljós     állat , hiszen elúszik vele a szerencse .

-A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.

-A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

-Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken – így húsvétkor és pünkösdkor is – a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.

-Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

-A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.

-Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!

-Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!

Szerencsét hozó ételek :

Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. Ezért még a megrögzött hitetlenek is boldogan ragadnak kést és villát a malacpecsenye láttán. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat.

A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét: a köles vagy a rizs.

Sopronhoz kötődő ismerőseink, barátaink egy részét külföldön éri, érte utol a karácsony. (tovább…)

Ezúttal Gabi írását olvashatjátok, aki Abu Dhabiból jelentkezik karácsonyi beszámolóval.

“Ti ott, hogy ünneplitek a Karácsonyt?”

Tipikus, sokszor elhangzó kérdés otthonról, ismerősöktől, barátoktól.

A válasz soha nem fér bele egy mondatba. Mivel a körülmények teljesen mások, mint otthon, mint amit annyi éven keresztül megéltünk, megszoktunk, nehéz az összehasonlítás. Inkább az elvonatkoztatással kezdeném.

Itt, egy muzulmán országban, ahol a vallás áthatja a közigazgatást is, nem egyértelmű a karácsonyi ünneplés jelenléte. Ezen túl, itt nincs az a megszokott tél, hideg és fehérség, mint amivel a Karácsony otthon kapcsolódik szokásainkhoz.

Tehát, eleve az adventi hangulat nehezebben érkezik – számomra legalábbis -, mint otthon.

Persze, már december elején elkezdem díszíteni a lakást, elkészítem az adventi koszorút, mint otthon, hogy érezzem, éreztessem a Karácsony közeledését. Ellensúlyozva ezzel a tényt, hogy reggel rövid ujjút és vékony nadrágot veszek fel, zokni nélkül, s induláskor magammal viszem a napszemüvegem, mint szükséges kelléket – a Nap erősen sugárzó, meleg sugarai elől bújva. Az átlag hőmérséklet napközben 26-28C, este kicsit hűvösebb, mondjuk 20C.

Az adventi hangulatot viszont erősíti a nagy bevásárló Mall-ok liberális-kereskedelmi politikája. Azaz, december elejétől kezdve megjelennek a csoki mikulások, a girlandok és a műfenyőfák széles választéka a polcokon. Minden kereskedelmi stimulus a helyén, hogy belevessük magunkat az ajándékvásárlásba. Járom az üzleteket, hagyom, hogy átjárja lelkem a Gingle bells angolul csilingelő dallama, s a választékot látva elképzelem, hogy kinek, milyen ajándékot vennék – ha itt lennének velem. Vagy, ha átadhatnám nekik személyesen.
A vágyakozás mellett, helyet adok a racionális gondolatoknak, a helyzet (nem is olyan rossz) értékelése után úgy döntök: a távolság nem akadály, irány a netes rendelés!

Persze az itt lévő magyar és nem magyar barátok mindig kapnak valami szimbolikus ajándékot, az itt elmaradhatatlan karácsonyi kártyák kíséretében. Választék, pár éve, szerencsére van bőven!

A karácsonyi készülődés kellékeivel jócskán el vannak látva az itt élő expat közösségek.

Az éttermek előre elkészített menüt ajánlanak, akár házhoz szállításra is – angol, amerikai, francia, stb specialitások szerint. Az élelmiszerüzletekben kikerülnek a polcokra a karácsonyi ételek alapanyagai, amit év közben nem találni itt meg – pulyka, szarvas, libamáj, kalácsok, (főleg) angol sütemények, édességek; szaloncukrot kivéve! Ez valami olyan csoda-csoki, amit csak mi, magyarok ismerünk!

Igazából, mindenki elkészítheti a szokásainak megfelelő karácsonyi menüt, kiegészítve esetleg más országok finomságaival. Vagy, aki kevésbé szeret a konyhában készülődni, elég, ha a szállodák, éttermek bőséges karácsonyi vacsora, vagy ebéd kínálatában kiismeri magát, s megtalálja a legmegfelelőbb opciót.

Ez esetben a pazarul feldíszített környezet, a plafonig nyúló karácsonyfa, az arany-sárga fények ragyogásában a lágy, ünnepi zene kíséretében, az elegáns ünneplés emlékeit gazdagíthatjuk. Az itt élők, s az ünnepekre is a városban maradók, gyakran megtalálják egymást. Gyakori, hogy barátokkal, ismerősökkel töltjük el az ünnepi ebédet 25-én, a megosztás vágyát kielégítve. Ez esetben leginkább, az azonos nemzetiségűek gyűlünk össze, gyakran több, mint két család, így alkotva nagy családot, mindenki örömére. Ki-ki viszi a saját készítésű fogását, s nagy lakomát csapunk, akárcsak otthon tennénk! Ez esetben a gyerekeknek jár ajándék a fa alá, előkerül csillagszóró, s magyar nyelvű zenéink, melyek természetesen magyar könnyeket csalnak a szemeinkbe.

Mi, a 2015-ös karácsonyt, privát hangulatban töltjük francia-magyar szokások párosításában.

A karácsonyfát (amiben szintén annyi választék van már, hogy minden igényt, ízlést kielégít) már pár nappal karácsony előtt feldíszítem.
Párom szabad 24-én, rendkívül szerencsésen, egy próféta ünneppel való egybeesésnek köszönhetően! Ez a nap, nálunk, a Szenteste. Erre az estére, a családdal való együttlétnek szentelem az időt. Azaz Skype-on, virtuálisan, de a vizualitásnak köszönhetően, teljesen életszerűen, a családdal leszek, gyertya gyújtáskor és ajándék-bontáskor. Mivel páromnak, szokásai szerint, a 25-e a karácsony, 24-e estén, talán még ellátogatunk egy jeles hotelbe, hogy gyönyörű karácsonyfája körül, egy ital mellett osztozzunk az együttlét örömében.
Másnapra tervezzük az ünnepi ebédet. A menü valahogy így fog kinézni: aperitif: libamáj tokaji aszúval, előétel tintahal, vagy egyéb, frissen kapható tengeri gyönyörűség, szarvas pörkölt francia módra főételként, majd az elmaradhatatlan diós bejgli (mákos testvére kitiltva az országból), gyümölcskenyér, mézes csillagok desszertként.

A fogásokhoz, az itt kapható legjobb borokat nyitja ki a párom, persze leginkább francia földről származókat, a borhűtőben mindig lévő, hazai aszú-kincseim után.

26-án, mozgás gyanánt, kimegyünk egyet hajózni – élvezni a tenger végtelenségét, a Nap melegét, a szabadság, s Abu Dhabi természetes szépségeit.

Így fog nálunk, terveink szerint, szépen telni az idei karácsony.

Gabi