Egyik nap délelőtt szokásosnak mondható biciklis körutamat végeztem. Ez annyit jelent, hogy amikor van időm, tekerek pár kört a városban, a Lövérekben, esetleg Ágfalva felé, vagy teljesen más irányba, hogy legyen egy kis mozgásban részem. Ezúttal épp bekanyarodtam a kempingbe, amikor megcsörrent a telefonom.

Egy kedves hangú nő szólt bele, bár kissé mintha ijedt lett volna. Biz isten, amikor nem ismerős egy telefonszám, próbálom mindig barátságos hangon felvenni, de mivel mély a hangom, néha nem sikerül jó hangszínnel eltalálnom a beszélgetésindító “Halló”-t. Ekkor előfordul, hogy megugranak a túloldalon. Visszatérve, a hölgy belekezdett: időpontot kért tőlem. Ezen viszont én lepődtem meg, mert mihez kér tőlem időpontot? Erre jött a válasz:

RONTÁSLEVÉTELRE.

Ilyen miatt még nem keresett senki. Első körben majdnem lebillentem a biciklimről, pedig megálltam vele. Mindenesetre bekapcsolt az “üzleti-agyam”, és rávágtam, hogy fotózás és filmezést vállalok. Nem hiszem, hogy erre számított. De kitudja, ha túl lesz a rontáslevételen, hátha szeretne magáról friss, üde fotókat…