Ezúttal Gabi írását olvashatjátok, aki Abu Dhabiból jelentkezik karácsonyi beszámolóval.

“Ti ott, hogy ünneplitek a Karácsonyt?”

Tipikus, sokszor elhangzó kérdés otthonról, ismerősöktől, barátoktól.

A válasz soha nem fér bele egy mondatba. Mivel a körülmények teljesen mások, mint otthon, mint amit annyi éven keresztül megéltünk, megszoktunk, nehéz az összehasonlítás. Inkább az elvonatkoztatással kezdeném.

Itt, egy muzulmán országban, ahol a vallás áthatja a közigazgatást is, nem egyértelmű a karácsonyi ünneplés jelenléte. Ezen túl, itt nincs az a megszokott tél, hideg és fehérség, mint amivel a Karácsony otthon kapcsolódik szokásainkhoz.

Tehát, eleve az adventi hangulat nehezebben érkezik – számomra legalábbis -, mint otthon.

Persze, már december elején elkezdem díszíteni a lakást, elkészítem az adventi koszorút, mint otthon, hogy érezzem, éreztessem a Karácsony közeledését. Ellensúlyozva ezzel a tényt, hogy reggel rövid ujjút és vékony nadrágot veszek fel, zokni nélkül, s induláskor magammal viszem a napszemüvegem, mint szükséges kelléket – a Nap erősen sugárzó, meleg sugarai elől bújva. Az átlag hőmérséklet napközben 26-28C, este kicsit hűvösebb, mondjuk 20C.

Az adventi hangulatot viszont erősíti a nagy bevásárló Mall-ok liberális-kereskedelmi politikája. Azaz, december elejétől kezdve megjelennek a csoki mikulások, a girlandok és a műfenyőfák széles választéka a polcokon. Minden kereskedelmi stimulus a helyén, hogy belevessük magunkat az ajándékvásárlásba. Járom az üzleteket, hagyom, hogy átjárja lelkem a Gingle bells angolul csilingelő dallama, s a választékot látva elképzelem, hogy kinek, milyen ajándékot vennék – ha itt lennének velem. Vagy, ha átadhatnám nekik személyesen.
A vágyakozás mellett, helyet adok a racionális gondolatoknak, a helyzet (nem is olyan rossz) értékelése után úgy döntök: a távolság nem akadály, irány a netes rendelés!

Persze az itt lévő magyar és nem magyar barátok mindig kapnak valami szimbolikus ajándékot, az itt elmaradhatatlan karácsonyi kártyák kíséretében. Választék, pár éve, szerencsére van bőven!

A karácsonyi készülődés kellékeivel jócskán el vannak látva az itt élő expat közösségek.

Az éttermek előre elkészített menüt ajánlanak, akár házhoz szállításra is – angol, amerikai, francia, stb specialitások szerint. Az élelmiszerüzletekben kikerülnek a polcokra a karácsonyi ételek alapanyagai, amit év közben nem találni itt meg – pulyka, szarvas, libamáj, kalácsok, (főleg) angol sütemények, édességek; szaloncukrot kivéve! Ez valami olyan csoda-csoki, amit csak mi, magyarok ismerünk!

Igazából, mindenki elkészítheti a szokásainak megfelelő karácsonyi menüt, kiegészítve esetleg más országok finomságaival. Vagy, aki kevésbé szeret a konyhában készülődni, elég, ha a szállodák, éttermek bőséges karácsonyi vacsora, vagy ebéd kínálatában kiismeri magát, s megtalálja a legmegfelelőbb opciót.

Ez esetben a pazarul feldíszített környezet, a plafonig nyúló karácsonyfa, az arany-sárga fények ragyogásában a lágy, ünnepi zene kíséretében, az elegáns ünneplés emlékeit gazdagíthatjuk. Az itt élők, s az ünnepekre is a városban maradók, gyakran megtalálják egymást. Gyakori, hogy barátokkal, ismerősökkel töltjük el az ünnepi ebédet 25-én, a megosztás vágyát kielégítve. Ez esetben leginkább, az azonos nemzetiségűek gyűlünk össze, gyakran több, mint két család, így alkotva nagy családot, mindenki örömére. Ki-ki viszi a saját készítésű fogását, s nagy lakomát csapunk, akárcsak otthon tennénk! Ez esetben a gyerekeknek jár ajándék a fa alá, előkerül csillagszóró, s magyar nyelvű zenéink, melyek természetesen magyar könnyeket csalnak a szemeinkbe.

Mi, a 2015-ös karácsonyt, privát hangulatban töltjük francia-magyar szokások párosításában.

A karácsonyfát (amiben szintén annyi választék van már, hogy minden igényt, ízlést kielégít) már pár nappal karácsony előtt feldíszítem.
Párom szabad 24-én, rendkívül szerencsésen, egy próféta ünneppel való egybeesésnek köszönhetően! Ez a nap, nálunk, a Szenteste. Erre az estére, a családdal való együttlétnek szentelem az időt. Azaz Skype-on, virtuálisan, de a vizualitásnak köszönhetően, teljesen életszerűen, a családdal leszek, gyertya gyújtáskor és ajándék-bontáskor. Mivel páromnak, szokásai szerint, a 25-e a karácsony, 24-e estén, talán még ellátogatunk egy jeles hotelbe, hogy gyönyörű karácsonyfája körül, egy ital mellett osztozzunk az együttlét örömében.
Másnapra tervezzük az ünnepi ebédet. A menü valahogy így fog kinézni: aperitif: libamáj tokaji aszúval, előétel tintahal, vagy egyéb, frissen kapható tengeri gyönyörűség, szarvas pörkölt francia módra főételként, majd az elmaradhatatlan diós bejgli (mákos testvére kitiltva az országból), gyümölcskenyér, mézes csillagok desszertként.

A fogásokhoz, az itt kapható legjobb borokat nyitja ki a párom, persze leginkább francia földről származókat, a borhűtőben mindig lévő, hazai aszú-kincseim után.

26-án, mozgás gyanánt, kimegyünk egyet hajózni – élvezni a tenger végtelenségét, a Nap melegét, a szabadság, s Abu Dhabi természetes szépségeit.

Így fog nálunk, terveink szerint, szépen telni az idei karácsony.

Gabi