A sorozat ötödik részében ismét a Távol-Kelet ízei kerültek előtérbe. Nem sűrűn járok a Sopron Plazába, látogatásaimnak általában két oka van; az egyik a mozi a másik a Kínai Gyorsbüfé. A blog témáját tekintve nem nehéz kitalálni most melyikről lesz szó. Ahogy a gesztusok alapján ki tudtam venni, az étkezde egy családi vállalkozás, a városban többen tudni vélik, hogy a családfőt amúgy Ferinek hívják.
A hely amúgy egy tipikus műanyagtányéros, mikróban melegítős étterem, ami leginkább az all you can eat-re rendezkedett be. Annak ellenére, hogy látom, hogy amit ők esznek az teljesen más, mint ami a csévingekben van én azért szeretem elhinni, hogy eredeti kínait eszem, annak ellenére, hogy rendszeresen találkozom velük esténként a város széli hipermarketban.
Kicsit magyarosan indítottam, vegyesen szedtem a főételek közül, így volt a tányéromon ananászos csirke, mandulás csirke valamint rántott csirkemell csík is, (ez utóbbiról nem igazán tudom mióta kínai étel) természetesen rizi-bizivel, de ahogy körbenéztem, nem csak én választottam ezt. A menühöz jár még saláta is, amit az ember szintén maga válogathat össze. aznap káposzta, kukorica, sárgabarack, zöldborsó volt színtéren. Ez az én hibám, de nem szeretem a csípős ízeket. Az erős-savanyú levesből is csak az enyhén csípőset szeretem, ezért szerencse, hogy amúgy mindenből két fajta áll rendelkezésre. A csípőset onnan lehet megkülönböztetni a nem csípőstől, hogy a nem csípős általában világosabb, mint másik. Nem tudom kipróbált már ilyen levest készíteni, így beiktatok ide egy kis családi kitérőt: tesóm azóta nem eszi meg meg, mióta megtudta, hogy miután az összetevők összefőttek, nyers tojással sűrítik be, ettől lesz ilyen nyúlós, nyálkás, enyhén pudingos jelleg.
Az üdítő kiválasztásánál egy kisebb activity-t játszottunk, de a végén a mutogatás-körbeírás keverékével kibogoztuk, hogy a kék kupakos ásványvízre gondoltam. Mindenért összességében 1920 Ft-ot fizettem, ami azért csalóka, mivel az ember maga szed, ezért szerintem jóval nagyobb adagok kerülnek a tányérokra, mint egy normál étteremben. Aki ide jön ne várjon csúcsgasztronómiát, inkább számítson kedves emberekre, műanyagtányéros helyhez képest korrekt vendéglátásra, és kicsit magyaros kínai fogásokra, meg egy jól megtömött bendőre.
