Szőlő: táplálék és gyógyszer

A legenda szerint vízözön után Noé első teendői közé tartozott, hogy elültesse a bárkáján megmentett szőlővesszőket.

Egy zsidó hagyomány szerint az édenkerti fa szőlőtőke volt, amely ott zöldült, virágzott, termett az olaj-, füge- és gránátalmák között. A vegetáriánus életmódú esszénusok – kiknek gyülekezetéhez egykor Jézus is tartozott – híresek voltak bölcsességükről és hosszú életükről. Nem véletlenül. A szőlő nyersen és aszalva alapélelmük volt, és úgy tartották, hogy ez a gyümölcs táplálék és gyógyszer is egyben. Az ősi népek empirikus bölcsességének igazát napjaink tudománya sorra igazolja.

A szőlő értékes anyagok tárháza, nem véletlenül nevezik latinul vitisnek. A gyümölcs neve ugyanis a vita, azaz az élet szóból származik. A szőlőbogyó 80 százaléka víz, energia- és szénhidráttartalma kiemelkedő. Magas szénhidráttartalma ellenére glikémiás indexe (vércukorszint-emelő hatása) mindössze közepes mértékű. Nagy víz- és káliumtartalmának köszönhetően jó vízhajtó, méregtelenítő, nagyobb mennyiségben fogyasztva csökkenti a vér, illetve a vizelet savanyúságát.
Alkalikus miliőben a savanyú salakanyagok, mint például a húgysav, jól oldódnak, így könnyen kiválasztódnak a szervezetből. Ezáltal csökken a vér és a vizelet húgysavszintje, nem rakódnak le húgysavkristályok a szövetekbe, mérséklődnek, elmaradnak a köszvényes fájdalmak, panaszok. A szőlőtermés magas A-, B-, C-, K-vitamin-, továbbá kálium-, szelén-, biotin-, vas- és folsavtartalma elősegíti a vérképzést, a szervezet önvédelmi képességét, a szellemi és fizikai erőnlét fenntartását.

A fitovegyületek (másodlagos növényi anyagok) fő feladata a növényi sejtekben a negatív külső környezeti hatások kivédése, és ezek a hatóanyagok az emberi szervezetben is fontos védelmi szerepet töltenek be. A flavonoidok antioxidáns hatása megvédi a szervezetet a szabad gyökök roncsoló hatásától. A szőlő (elsősorban a vörös és bíbor fajta) igen gazdag ezekben az egészségmegőrző vegyületekben.
A procianidin megőrzi az erek rugalmasságát, semlegesíti a szabad gyököket, megelőzheti az érelmeszesedést, csökkenti a vérnyomást, gátolja a vérlemezkék összetapadását, a vérrög kialakulását, véd a szívinfarktustól. Gátolja a gyulladás folyamatában részt vevő anyagok képződését, így a hisztaminképződést is, ezáltal mérsékli az allergiás tüneteket.
A quercetin természetes, organikus festőanyag. Megakadályozza a hisztamin és más, allergiát, illetve gyulladást okozó anyagok termelődését. Csökkenti a szívinfarktus kockázatát, antioxidánsként az LDL- (rossz) koleszterin káros hatásai ellen is védelmet nyújt.
A resveratrol a növény immunválaszaként termelődő, a nem flavonoid-fenolok csoportjába tartozó vegyület, mely véd a fertőzések ellen. A polifenoloknak és a resveratrolnak együttes gyulladást gátló hatását is kimutatták, mivel gátolja a ciklooxigenáz enzimek működését, és javítja a cukorbetegek glükózfelhasználását. Állatkísérletek tanulsága szerint rákellenes hatású, és jó hatást fejt ki a kardiovaszkuláris rendszerre. Amerikai vizsgálatok szerint a resveratrol lassítja a jó- és rosszindulatú daganatok növekedését, francia kutatók pedig úgy találták, hogy meggátolja annak az enzimnek a képződését, amely szerepet játszik az emlőrák kialakulásában. Kozmetikai hatása sem közömbös – lassítja a bőr öregedési folyamatát.
A flavonoidok csoportjába tartozó fisetin amellett, hogy hátráltatja a daganatképződést, az egerekben végzett kísérletek szerint javítja a hosszú távú memóriát.
A szőlőmag pycnogenolt is tartalmaz, amely erős antioxidáns hatású vegyület. Csökkenti az ízületi fájdalmakat, jó hatással van a szív- és érrendszerre. Oldja a stresszt, mérsékli az allergiát. Nagy valószínűséggel a pycnogenol képes áthatolni a vér-agy gáton, és védi az idegszövetet a káros oxidációs folyamatoktól.