Minden nap fogyasztjuk, mégis nagyon keveset tudunk arról, hogy is jut el csészénkbe az élénkítő fekete nedű.
Cikksorozatunk első részében erről beszélgetünk Kovács Milánnal, a Museum Cafe vezető baristájával.
A kávé a közhiedelmekkel ellentétben Etiópiából származik. A legnépszerűbb legenda szerint egy kecskepásztor legeltetés közben fedezte fel. Arra lett ugyanis figyelmes, hogy a kecskéi, akik a gyümölcsből legelnek, napokig nem alszanak. Ezután ő is kipróbálta és hasonló tüneteket tapasztalt. Állítólag így fedezték fel a kávét mint élénkítő szert, de sokan inkább az Iszlám valláshoz kötik a kezdeteket – meséli Milán.
Egy biztos: ma két fő fajt különböztetünk meg, az Arabicát és a Robustát, illetve ezeknek a változatait.
De mégis hogy jut el a kávé a poharunkig?
A nyers kávészemet először elpalántázzák, majd egy hónapig nevelgetik, ezután ültetik ki a végleges helyére, innentől még legalább 2,5 év mire a cserje termőre fordul. Ekkor a cserje fehér virágba borul. A kialakult bogyók először zöld színűek, majd mire beérnek, pirosak lesznek. Egy ilyen cseresznye két magot tartalmaz, később ezeket fogjuk kávébabnak nevezni. Miután beértek leszüretelik őket. A minőségibbeket kézzel, a többit géppel. Ezután elkezdődik a feldolgozás: először mossák, tisztítják különböző eljárásokkal, megszabadítják őket a héjuktól, így csak a kávébab marad. Megszárítják, majd futószalagra kerülnek, ahol gondosan átválogatják őket, kiszűrve a hibás darabokat. Ezek után alacsony, illetve kiváló minőségű kategóriákba sorolják őket. Az alacsonyabb minőségű kávékat általában a nagykereskedelem használja fel, míg a kiváló minőségűeket a kiskereskedelem, azon belül a speciality piac. Ezek után a nagykereskedők saját pörkölő üzemükbe szállítják a kávéjukat ahol megpörköltetik a kávéjukat amit vagy szemes vagy őrölt formában értékesítenek a piacon.
A minőségibb kávét általában kis pörkölőüzemek vásárolják fel, akik tovább osztályozzák, majd eljuttatják a speciality kávézókba.
Mi a különbség a nagykereskedelem és speciality piac között?
Elsősorban minőségi különbség van. A nagy tételben dolgozó cégek általában az alacsonyabb minőségű kávékat tudják megvásárolni, mivel ebből áll rendelkezésre elegendő mennyiség. De fontos megjegyezni, hogy ezek se feltétlenül rossz kávék, csak nem várhatjuk el tőlük azt az ízélményt amit egy speacility kávétól.
A speciality piac viszont kis méretét kihasználva tudja a kávét szezonális termékként kezelni. Játszadozni a fajtákkal, ízekkel, pörkölési szintekkel.
De ezt már a következő részben folytatjuk….
Várjon ...
