A Soproni Borvidék borászai szerint kimagasló lesz az idei évjárat.
Immáron harmadik alkalommal került megrendezésre a a Novemberi Újbor Mustra, ahol a nagyérdemű is megkóstolhatta az új évjárat első tételeit. A nagy érdeklődésre való tekintettel új helyszínen, ugyanakkor a megszokott remek hangulatban telt az este, a legkiválóbb fehér- és rosé borok társaságában.
A rendezvény célja anno az volt, hogy a fogyasztók a címkék mellé arcokat is tudjanak párosítani. Az esemény mára egyfajta hivatalos közösségi primőr bemutató, ahol a vendégek mellett, maguk a borászok is meg tudják kóstolni egymás tételeit, meg tudják beszélni az adott év kihívásait, tapasztalatokat tudnak cserélni.
Ahogy Magyar Dezső a Lővér Pince ügyvezetője elmondta: Roppanós fehérek és zamatos rosék jellemzik ezt az évet. Idén az időjárásra semmilyen panasz nem lehetett; a napsütéses órák száma kimagaslóan magas volt és idén a jég sem okozott károkat.
Belépés után sokan a bőség zavarával küzdöttek. A különböző standoknál mintegy 60 fajta bort lehetett kóstolni, előtérben a friss fehérekkel és rosékkal, de volt, aki most piacra került évjáratos vöröset is hozott magával, sőt, igazi különlegességként pezsgőt is lehetett kóstolni.
A Soproforno hölgyei különleges borkorcsolyákkal készültek, melyek igazán lelkes fogadtatásra találtak, így válva az egyik leglátogatottabb standdá a rendezvényen.
A legtöbb roséval – szám szerint hárommal – idén is a Sterlik Pince érkezett, miután megkóstoltuk mindegyiket, amelyből személyes kedvencem a merlotból készült volt, kicsit arrébb álltunk, hogy Vincellér Titinél megnézhessük az első kirepülő gólyákat. Mint megtudtuk, Titinek hamarosan egyedi prémium kollekciója is napvilágot lát, melyet már most várunk.
A Vincellér Tramini után sokak szerint az egyik leglátványosabb standhoz értünk. Ezt a sikert a Winelife könyvelhette el, mivel a három fiú helyett a pultban egy csinos ifjú hölgy állt, míg a srácok a pult túloldalán meséltek az idei évről. Megtörve a sort itt kicsit áttértünk a vörösre, hisz a borászat Cabernet Sauvignonja alig három hete debütált a piacon, így mi is megkóstoltuk, nem csalódtunk.
Az esemény életében új belépőnek számított a Bónis- Reitter Borászat, akik precízen megalkotott boraiknak, és Bónis Peti szakértő kommentárjainak köszönhetően sok rajongóra találtak.
A Taschner Bor és Pezsgőház nevéhez hűen pezsgővel is készült az estére, bár a legkelendőbb tételnek idén is az Irsai Olivér bizonyult, mely hazánk legelső újbora volt idén is.
Fényes Tibi új címkékkel készült az estére, és látva azok sikereit úgy néz ki meg is tartja őket. Az eddigi hagyományosabb cégérek helyett, merész színekkel operáló vagány betűtípus vonzza a szemeket, Tibi lezser eleganciával tálalt boraira.
A Soprofornos hölgyek jobb oldalán állt Magyar Dezső, a Soproni Borút Egyesület elnöke, a Lővér Pince boraival. A reduktív tételeken Dezsőék is idén tavasszal váltottak címkecsaládot, ugyanakkor számomra az egyik nagy kedvenc még mindig a Shiraz volt, mely nem kimondott soproni fajta, de remekül helyt áll itt a Kékfrankos fővárosában.
Egy lépéssel arrébb araszolva Jandl Arnold kínálta a legfrissebb tételeket. Bár a Jandl Borászat a korábbi években szinte kizárólag csak a vörösborokra korlátozta termelését, én azért itt felhívnám a figyelmet az új Zöldveltelinire és roséra, mindkettő slágergyanús.
Gangl Szabi titokban elárulta, hogy neki saját tételei közül a Sauvignon blanc tetszik a legjobban, így hát természetesen mi is azt kóstoltuk. Bár a bor még pályája elején jár, mégis hozza azt, amit kell: kellemes szalmás illat, enyhén citrusos íz, könnyed savszerkezet.
Töltl Szepi bácsi, aki bár a bácsi jelzőt kikérte magának, egész este azt tette, amihez a legjobban ért. Vadásztörténetek mellett lyukat beszélt bárki hasába, s kis idő után már csak azt vettük észre, hogy a harmadik pohár bort isszuk, miközben épp fácánra lőttünk.
Kocsis Miki a tőle megszokott lehengerlő stílusban mesélt a borkészítés rejtelmeiről és habzó irsaijáról, mely első kóstolásra is slágergyanús tételnek tűnik. Miután gondolatban már túl voltunk a szüreten, a valóságban viszont a harmadik pohárnál jártunk és igazából már kedvem is lett volna kipróbálni a szőlőkombájnt.
A sort ismét egy új belépővel zártuk, a Bruckner családi borászattal, vagy ahogyan sokan ismerik, Bruckner Barbi borozójával. Fehér és rosé tételeik mellett felhívnám a kedves olvasóközönség figyelmét Nuance elnevezésű kékfrankosukra, mely véleményem szerint az egyik legjobb a Borvidéken.
Talán nem árulok egy nagy titkot, ha azt mondom, lesz még ilyen rendezvényünk! Köszönjük, aki eljött, és várunk mindenkit aki ezek után kapott kedvet!