A téli természet különös, ám néha kegyetlen voltát mutatja be olvasónk videója.

(tovább…)

Ritkán fordul elő velem, de ettem volna valamilyen halat. Mivel horgászbotom nincs, -amikor volt akkor is 12 dkg volt a legnagyobb fogásom- hát kerestünk egy helyet, ahol lehet találkozni legalább két-három fajtájával. Ha hal, akkor nekem a Fogas Étterem jut eszembe. Jelenleg a Várkerület felújítása miatt biztos nem a csúcsidőszakot éli, hisz még gyalog is macerás megközelíteni, nemhogy autóval, turistabusszal. Valahogy van egy fóbiám, ami a felkapott turisztikai központok melletti éttermeket érinti. Lehet, hogy csak a rossz tapasztalatok kerekednek felül, de ami biztos, ha kapásból éttermet kell mondani nem a Fogas jut eszembe, pedig nap, mint nap járok el előtte.

Bementünk. Lehet, hogy a szerda este nem a legforgalmasabb időpont, lehet, hogy a már említett Várkerület feltúrás az oka, de négyünkön kívül nem volt más, pedig még csak nyolc múlt pár perccel. Az étterem két jól elválasztható részre tagolódik, mi az ajtóhoz közeliben ültünk le, egy olyan asztalhoz, ami félig meddig meg volt terítve úgy kb két és fél főre. Ennek a későbbiekben lesz jelentősége. A kabát még félig meddig rajtunk volt, mikor az étlap már az asztalon hevert. Átlapozva a kínálatot, tényleg szummázhatjuk, hogy Sopronban itt adják a legtöbbféle halételt. Jót mosolyogtunk, mikor az étlapon a halételek után a speciális halételek majd pedig a haltálak jöttek. Valahol 6-8. oldal környékén jöttek az egyéb fogások, amúgy abból is bár nem halmennyiségű, de elég tetemes a választék. Ha már ilyen nagy volt a választék, hát éltünk is vele. Párom halászlét kért, én halas főételt, a többiek sertés, illetve baromfi főétel mellett tették le a voksukat.

Az ételekre sokat nem kellett várni, bár az furcsa volt, hogy a négy tányér négy különböző időpontban került ki a konyhából, kb 2 perces eltérésekkel. Az utólag kihozott evőeszközök elosztása után, úgy alakult, hogy pont annak az embernek nem jutott kanál, aki épp a levest eszi. Kétségbe nem estünk, loptunk a másik asztalról.

Lecsós fogasfilét kértem. Azt gondoltam a lecsó a köret, de kiderült, hogy azt még külön kell választanom hozzá. Lányos zavaromban hasábkrumplit mondtam, mentségemre szóljon, hogy más köret sem nagyon lett volna jó a lecsóhoz, maximum a rizs, de az meg épp nem jutott eszembe. Az adagokra alapvetően nem volt panasz, a hőfok is megfelelő, bár mire összevártuk egymást ez utóbbi érték kicsit lejjebb vándorolt. A kanalas és a külön időpontban érkező ételektől eltekintve a kiszolgálás korrekt és gyors. Esetleg annyi kiegészítés még elfér, hogy a falon lévő óra mellett onnan tudtuk, hogy távoznunk kell, hogy körülöttünk elkezdték felrakodni a székeket. Anno egyetemista koromban mi is zártunk így be vendéglátó egységet, igaz hajnali fél négykor, egy órával zárás után.

A két főételért és három italért mindennel együtt 5800 Ft-ot fizettünk, ami soproni szinten nagyon rendben van. Eltekintve egy két apróságtól jól éreztük magunkat. Ha halat ennének szívesen ajánlom, esetleg annyi kiegészítés, hogy készüljenek fel a köretet érintő váratlan kérdésekre is.