Magyarországon 1997 óta november 3-án tartják a Magyar Tudomány Napját, annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Tudományos Akadémia megalapítására.
Az UNESCO 2001-ben éppen november 3-án határozott arról, hogy “az új évszázadtól legyen minden év egy napja a tudomány világnapja”, s első ünnepe 2002. november 10-én legyen. Az 1999-ben, a tudomány világévének budapesti központi konferenciáján magyar részről felvetett javaslatot a tanácskozás határozata közakarattá emelte. A világnap azt is jelzi, hogy a XXI. századdal új korszak köszöntött be, a tudás társadalma, amelyre elsősorban a szellemi tőke felértékelődése jellemző. Magyarország, amely kiváló tudósokat adott a világnak (a Nature tudományos szaklap szerint “a XX. századot Budapesten csinálták”)
2003. november 8. és 10. között Tudás és társadalom (Knowledge and Society) címmel első alkalommal rendezte meg a tudományos világfórumot. A tanácskozáson Nobel-díjas tudósok, nemzeti akadémiák vezetői, kormányfők, állam- és parlamenti elnökök, az Európai Unió és az UNESCO vezető tisztségviselői, valamint a világ legtekintélyesebb tudományos folyóiratainak munkatársai cseréltek eszmét a tudás és a társadalom kapcsolatáról.
2005 novemberében A tudás, etika és a felelősség kérdéséről tanácskozott Budapesten a második tudományos világfórum.
A 2007-es harmadik világfórumon, amelyet a “Befektetés a tudásba, befektetés a jövőbe”jelmondattal rendeztek meg, több mint félezer tudós és döntéshozó vitatta meg a tudomány gyors és ellenőrizetlen fejlődésének jelentős és gyakran kedvezőtlen környezeti és társadalmi hatásait. A tanácskozás alkalmával megalakult az ENSZ égisze alatt működő tudományos testület, amely független elemzéseket végez a gazdasági növekedés és a környezetpusztítás összefüggéseiről.
A negyedik, 2009-es világfórum a tudás és jövő témakörét járta körül, s a tanácskozáson a legfontosabb feladatok között a globális klímaváltozás kihívására adandó választ, a fenntartható energiatermelés problémáját, valamint az emberi egészség fenntartását említették.
A 2011. novemberi világfórum A tudomány átrajzolódó világtérképe (The Changing Landscape of Science) címet viselte, s a tanácskozás keretében nagyszabású célokat megfogalmazó egyezményt írt alá a tudománydiplomácia erősítéséről az Amerikai Tudományfejlesztő Társaság (AAAS), a világ legnagyobb tudományos szervezete és a fejlődő világ tudományos akadémiája (TWAS). A száznál több országból érkezett résztvevő Új korszak a globális tudományban címmel fogadta el a tanácskozás zárónyilatkozatát.
Ezen a héten csütörtökön A Nyugat-magyarországi Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kara is konferenciát rendez, melynek címe: EURÓPA: GAZDASÁG ÉS KULTÚRA
A konferenciára idén is érdemes lesz ellátogatni, hiszen számos érdekes témában hallhatunk előadásokat, akár szakmabeliek vagyunk, akár nem. (helyszín: KTK- Erzsébet utca 9.)
A konferencián előadás tartására felkért előadók:
- Bodrogai László Anzelm főigazgató, Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont képviseletében
- Dr. Szenkovits Dezső PhD adjunktus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Kar: Námászté Európa. Gándhí Európa-kritikája és annak lehetséges tanulságai
- Dr. Varga Norbert PhD adjunktus, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar: Kínál-e követhető társadalmi-gazdasági modellt a Biblia és a Korán a “keresztény” Európának?
Várjon ...
