Reneszánsz farsangi mulatság, előadások, lovagi torna, ügyességi játékok, kódexrajzolás és lakoma is szerepel a rendezvénysorozat programjai között.
Ismeretterjesztés, történelem, gasztronómia – ezek a legfontosabb elemei a Soproni Múzeum Mátyás-napok a múzeumban rendezvénysorozatának. Idén a hagyományos partnereken kívül – levéltár, Kvintesszencia Régizene Együttes – sikerült bevonni a programba a Soproni Petőfi Színház művészeit és a Gambrinus éttermet is.
Mindenki Mátyástól számítja a jó királyt Magyarországon – mondja dr. Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója. – Fontos, hogy a gyerekek megismerjék a hozzá kapcsolódó mítoszokat, lássák az igazságos király mintáját, tudjanak azonosulni vele. A felnőtteknél viszont érdemes árnyalni a képet, a nekik szóló előadásokban bemutatjuk az uralkodó politikájának és személyiségének összetettségét, ellentmondásait, és a királyokkal szemben támasztott elvárások változásait is.
Mint ismert, Mátyás király három hónapot Sopronban töltött, 1482 decembere és 1483 februárja között a ma Storno-házként ismert épületben szállt meg, ennek emlékére egy táblát is avattak az épület homlokzatán.
Ahhoz képest, hogy milyen változások fűződnek az uralkodásához a város és a vármegye történetében, Sopronban szegényes a Mátyás-kultusz – teszi hozzá dr. Tóth Imre. – Szeretnénk azt is bemutatni, hogy a király nemcsak itt telelt, hanem hogy milyen változásokat idézett elő a város életében. Újra szeretnénk gondolni a Mátyáshoz főződő kapcsolatunkat.
A szakemberek szerint Mátyás politikai szerepléséhez szorosan kötődik az a reneszánsz udvari kultúra is, amelyet ő kiépített. A programokon ezért bemutatják a kor irodalmának, zenéjének sajátosságait is – a gyereknek játékos keretek között.