Minden ami Sopron

2019. 12. 05. csütörtök

Vilma

SOPRON
Borult
EURO
0

Egyéb

Márton napi szokások

Márton napjához számos legenda és szokás fűződik.

Szent Márton Gallia nemzeti szentje, Pannóniában Sabaria városában született 316-ban vagy 317-ben. A középkor legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott. Emlékét helységnevek, imák és oltárképek egyaránt őrzik. Szent Mártont jólelkűsége, felebaráti szeretete, a betegek és szegények iránti részvéte, egyszerű életmódja miatt a katonák, koldusok és számos mesterség védőszentjeként tisztelték. A középkor legnépszerűbb szentjét élete, és nem halála miatt avatták szentté. Pogány római családban született. 15 éves korában belépett a római hadseregbe, ahol vitézsége mellett kitűnt jólelkűségével, egyszerű életmódjával is. 18 éves korában megkeresztelkedett, 20 éves korában megvált a hadseregtől.

317865_szent_marton_abrazolas_pannonhalmarol
A legenda szerint Galliában, Ambianum (ma Amiens) város kapujánál télen egy didergő koldusnak adta a köpenye felét. Miután megvált a hadseregtől, a Genovai-öbölben, Gallinaria szigetén remetéskedett. Később Poitiers-be ment, ahol 360-ban megalapította a Ligugé-kolostort. A nép és a papság 372 körül Tours püspökévé választotta. Püspökké szentelésével kapcsolatos a legenda, mely szerint Márton a küldöttek elől a libák óljába bújt, azok azonban gágogásukkal és szárnyuk verdesésével óriási zajt csapva elárulták a rejtekhelyét. Márton 397-ben halt meg Candes-ben. Halálának napját a krónika november 8-ra, temetését november 11-re teszi – Tours-i sírja híres zarándokhellyé vált.

A krónikák szerint Szent Márton napja a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás leróvásának napja volt. Az erdélyi pásztorok e-napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte és tavasszal az állatok kihajtására használta.

A régiek a Márton napi időjárásból következtettek a télre, mondván: Ha Márton fehér lovon jön enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. Sokfelé azt tartják a Márton napi a márciusi időjárást mutatja. Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta volna. Sok helyen rendeztek Márton napi bálokat, vásárokat.

A legenda szerint úgy, mikor hírét vette, hogy püspöknek szemelték ki, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, s miként egykor az éjnek idején a Rómára törő barbárokat-ezúttal Márton rejtekhelyét árulták el. De nem emiatt faljuk fel őket, hanem mert a tavaszi kisliba erre az időre érte el a vágósulyt és lehetett tömni is. A néphit szerint a lúd mellecsontjából meglehet jósolni, a következő hónapok időjárását, ha a liba csontja fehér, hosszú, havas, hideg telünk lesz, ha barna, csak amolyan fekete karácsonyos, locspocsos időre számíthatunk.

Eleink úgy tartották, aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik. Dobos C. József 1881-ben megjelent szakácskönyve szerint a lúd gazdasági szempontból tekintve a legszükségesebb háziállatokhoz tartozik, mert nemcsak a húsa hasznos, de zsírja finom ízénél fogva sokkal értékesebb a sertésénél, tolla pedig majdnem nélkülözhetetlen. Ami a máját illeti-az a legkényesebb inyencek által is méltányoltatik. Márton az újbor bírája, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az újbor. A francia „beaujolois”mintájára nálunk is egyre több borász jelentkezik primőr borokkal .

MIT SZÓLSZ HOZZÁ?

Tervez nyaralást?

Szavazás állása

Várjon ... Várjon ...
ÉLETKÉPEK
storno_utcabol
loading