Győrfi András elképesztő, mégis magával ragadó világába pillanthatunk bele a Búgócsigában.
Az egész egy szürreális álom, amely magába szippant, fogva tart és nem enged távol magától. Futnék, mégis valami visszahúz. Képzeletben ott állok Alice mellett Sohaországban és várom, hogy bolond kalapos teára invitáljon. Tudom, hogy ez nem a valóság, kicsit sajnálom is. Ha csak pár napig is, de szeretnék a művész által kitalált világban élni. A valóság, legalábbis amit annak hiszünk nem más, mint az általunk vélt és elfogadott dolgok halmaza, amelyek egyszerre védenek meg és választanak el minket fantáziánktól. Ki ne szeretett volna valaha szuperhős lenni? Persze repülni és és foggal száguldó pisztolygolyót elkapni, a mi valóságunkban lehetetlen, de biztos létezik az agyunk eldugott szegletében egy világ, ahol mindez elfogadott mindennapos átlagos történés.
Valahogy így vagyok ezzel is. Győrfi András képeiben jó elveszni, hogy utána visszatérve a saját realitásunkba még napokig azon tűnődjünk melyik világ a jobb. Én jelenleg erre, a tégla falak által tartott miniuniverzumra szavazok, amely nincs is olyan messze a mi, nyüzsgő, pöfögő Csengery utcai világunktól.
Aki betekintést szeretne nyerni Győrfi András világába az kattintson ide, ide és ide, és természetesen egész márciusban irány a Búgócsiga!
Várjon ...
