Nem csak az érettségik, hanem a nyelvvizsgák szezonja is tart.
A legtöbben március és május között méretik meg nyelvtudásukat. A vizsgázók szokásairól, a vizsgatípusok nehézségeiről, változásairól kérdeztük az Idegen Nyelvi Központ vezető nyelvtanárát, Dékány Zsigmondot.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem Idegen Nyelvi Központjában a nyelvoktatás mellett biztosított a vizsgalehetőség is. A legtöbb típusú, államilag elismert nyelvvizsgát náluk lehet letenni Sopronban: összesen négy féle vizsgarendszer közül választhatnak a jelentkezők. Általános vizsgát az ÖSD és az Origó, míg szaknyelvi vizsgát az idegenforgalmi és kereskedelmi témájú Kitex valamint a gazdálkodási és agrártudományi témájú Zöld út kínál. A központban azt mondják, hogy a kereslethez alakították a kínálatot.
Bár nem csak egyetemisták tehetnek itt nyelvvizsgát, az elsődleges cél mégis az volt, hogy a diplomaszerzéséhez szükséges vizsgák közül mindegyiket kínálni tudjuk a hallgatóknak. Itt nem csak általános nyelvvizsgákra gondolok, hanem szaknyelvi vizsgákra is, hiszen a Közgazdaságtudományi Karon illetve a Benedek Elek Pedagógiai Karon is vannak olyan szakok, ahol a diplomaszerzés feltétele a szaknyelvi vizsga. – mondta el a vezető nyelvtanár.
Írásbeli nyelvvizsga az Idegen Nyelvi Központban. A feladatokat a vizsgázók jelenlétében csomagolják ki a vizsgáztatók.
A nyelvvizsgák időpontjai az iskolai tanévre koncentrálódnak, de ezen belül is vannak kiemelt időszakok, mint például a március, április és május. Az Idegen Nyelvi Központban egy év alatt közel ezren tesznek vizsgát, a jelentkezők fele a tavaszi időszakban.
Ennek az az oka, hogy ha valakinek a diplomájához hiányzik még a nyelvvizsga vagy érettségizik és a felvételihez kell plusz pont, akkor ilyenkor jön vizsgázni. Ugyanígy van ősszel is, bár szeptember, az évkezdet nem egy frekventált időszak, de október, november és december ismét.
Angol – német holtversenyben
A központban írásbeli vizsgát közel harminc féle nyelvből tehetnek a jelentkezők, írásbelit és szóbelit pedig csak angolból és németből. A legtöbben e két nyelvet választják, népszerűségük egyforma.
Hosszú évek tapasztalata alapján mondhatom, hogy volt, amikor a német egyértelműen dominált, de mára ez egy kicsit visszahúzódott. Most közel ugyanannyian tesznek vizsgát németből, mint angolból. De nem ez az országos trend, mert ha például a győri kollégákat megkérdezem, ott az angol a domináns, és ha még keletebbre megyünk az országban, Budapestre és tovább, ott a jelentkezők nyolcvan százaléka angolból vizsgázik. Itt Sopronban munkaerő-piaci oka is lehet a német nyelv népszerűségének, illetve az egyetemen tanulható erdészeti és faipari szakok is még mindig erősen német kötődésűek.
Origo? ÖSD? Valójában nincs különbség.
A vizsgázók többsége az általános nyelvvizsgák középfokát célozza meg. Az általános nyelvvizsgák, mint az Origó vagy az ÖSD különböznek néhány feladattípusban, felépítésükben viszont nem: az írásbelin az olvasásértést és az íráskészséget, a szóbelin pedig a megfelelő hallásértést, beszédkészséget és szókincset kell bizonyítani. Májustól az Origó nyelvvizsgában sincs nyelvtani teszt, így a vezető nyelvtanár szerint az összes vizsga egyenlő nehézségű: mindegyik ugyanazt a szintet méri, csak más eszközökkel.
Ha a középfokból indulok ki, akkor az írásbelinél például alapvető elvárás, hogy egy közepes nehézségű szöveget megértsen a vizsgázó. A vizsgatípusoknál az a különbség, hogy ezt milyen feladatokkal tesztelik. Van, ahol igaz-hamis állításokat kell értelmezni, és van, ahol a szövegre vonatkozó kérdésekre kell válaszolni. Felkészüléskor azt tapasztaljuk, hogy az igaz-hamis feladatoknál ugyanannak a vizsgázónak nagyon különböző eredményei születhetnek, mert ennél a feladattípusnál a szerencse nagyban szerepet játszik, így készülni is nehezebb rá.
A hallásértési feladatok is különböznek: van, ahol a szöveget csak egyszer, máshol akár háromszor is meghallgathatják a vizsgázók. Nincs különbség azonban a beszédkészséget felmérő feladatokban: mindegyiknél van bevezető beszélgetés a vizsgáztatóval, egy képleírás és egy szituáció eljátszása. Az írásbelinél pedig állandó feladattípus a levélírás, ami azonban egyre több nehézséget okoz a vizsgázóknak.
Ennek oka egyszerű: az emberek már nem írnak levelet a klasszikus értelemben. Írunk egy sms-t vagy e-mailt, és ezeknél épp az a lényeg, hogy minél rövidebb és lényegre törőbb legyen. Vagy egyáltalán nem is írunk, hanem inkább telefonálunk. Tehát más a kommunikáció rendje, és ez érződik ezeken a feladatokon. Mégis, az íráskészség felméréséhez ez egy fontos és megbízható számonkérési mód. Ezért felkészülés során azt szoktuk mondani a tanulóknak, hogy ez egy egyszeri alkalom, amikor el kell adnia mindent, amit tud, ezért igyekezzen tudatosan felépíteni a levelet.
A nyelvvizsgákról és felkészülési lehetőségekről bővebb információ az Idegen Nyelvi Központ honlapján található, ahol egy online szintfelmérő teszttel is felmérhetik tudásukat a vizsga előtt állók. A következő nyelvvizsga június 4-én lesz, erre a jelentkezési határidő már lejárt, de pótdíj ellenében május 18-ig még lehet regisztrálni.
Várjon ...
