A Soproni Borvidék életét a virágzástól a szüretig bemutató kiállítás nyílt a Búgócsiga Akusztik Gardenban.
A képeket Filep István készítette, ki gyermekkori vágyát teljesítve, immáron negyven éve dolgozik fotósként. Bár pályája elején főként reklámfotózással foglalkozott, viszonylag hamar rátalált igazi szenvedélyére a tájképfotózásra. Első önálló kiadványa 1987-ben jelent meg. Az 1980-as évek végén, mint képeslapfotós került a Nyugat-dunántúli Régióba, amibe azonnal beleszeretett. Legsikeresebb munkája a fertődi Eszterházy kastélyból készült önálló kiadványa, mely 1996 óta öt kiadást ért meg.
A most látható kiállítás anyaga Horváth Ferenc 2005-ben kiadott különc Borvidék című kötetének fotóillusztrációja.
A kiállítás 2015. június 6-tól 2015. július 11-ig látható.
Filep István (1957.07.14 Karcag)
Filep István már egész fiatalon határozott elképzeléssel bírt jövőjével kapcsolatban. Tízéves korában eldöntötte, hogy felnőttként fotóriporterként fog dolgozni, vagy színész lesz. Fiatalkorát is ez a két kötődés határozta meg. A gimnáziumi évek alatt első helyen szerepel a színház és a szavalás, míg hobbiként a szabad percek mindegyikét a fényképezés tölti ki. Mint mindenki más, Filep István is Pajtás géppel kezd ismerkedni a fotós szakma rejtelmeivel, majd ezt hamar leváltja a már komolyabb paraméterekkel bíró német Beirette majd Praktikák sora, és végül az akkori csúcsgép, a Pentacon Six.
Gimnáziumi éveiben végig a Műegyetem égisze alatt működő Szkéné Társulat tagja, melynek fellépésein nemcsak mint színész, hanem mint fotós is közreműködik. Szabad perceiben megszállottan fényképezi a turnék és előadások minden pillanatát. Érettségi után jelentkezik a Színmüvészeti Főiskolára, ahol a második rostán már nem jut át, ezután fordul végleg a fényképezés felé. Tanulmányait az akkor egyetlen magyarországi fotográfusképző intézetben, a budapesti Práter utcában folytatja. Az egyik vezető ifjúsági hetilapnál tölti szakmai gyakorlatát.
A tanulóévek végeztével, 1977. augusztus 15-től világosítóként kezd az MTI-Fotó Illusztrációs Rovatánál, majd a ranglétrát végigjárva 1982-től már műszaki reklám- és illusztrációs fényképészként dolgozik. A rovat szerkesztőséggé való átalakítása után a képeslap csoportba kerül.
A levelezőlapok készítése során bejárja egész Magyarországot, így a nyugat-dunántúli Régiót is,
melybe azonnal beleszeret, és innentől kezdve a Fertőd–Sopron–Nagycenk háromszög lelkes rajongója, amelynek visszavonhatatlan bizonyítéka, hogy később Budapestről Fertőújlakra költözik. 1985-ben ismeri meg élettársát, Évát, aki a Bécsi Volksoper hegedűművésze. 1986-ban megszületik közös gyermekük, Charlotte.
Az Illusztrációs szerkesztőség 1992-es megszűnése óta – még napjainkban is – szabadúszóként dolgozik. Nevéhez fűződnek a Ganz-Mávag, az Egis Gyógyszergyár és több korábbi jelentős magyar bútorgyár, porcelángyár képes kiadványai. Könyvillusztrációkat és levelezőlapokat készít.
1998-óta a HVG és az MTI külsős fotóriportere és ausztriai tudósítója. Első fotóalbumát – Esztergom városáról – 1988-ban az MTI adta ki. 1996-ban jelenik meg Fertőd – Esterházy kastély című könyve, mely azóta öt kiadást ért meg. 2000-ben ismét önálló kiadvánnyal jelentkezik, melynek témája a Szentendrei Szabadtéri Múzeum (korábbi nevén Skanzen).
2005-ben készíti el Horváth Ferenc Különc Borvidék című kiadványának fotóillusztrációját, mely képek adják a Különc Borvidék című kiállítás anyagát.