Minden évben október 23-án emlékezünk meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, ami a múlt század egyik legfontosabb eseménye volt Magyarországon, de hatással volt egész Európára is.
Október 23 egyébként egy kettős ünnep Magyarországon, ahol egyrészt az ’56-os eseményekre emlékezünk, másrészt pedig 1989. október 23-ra, mely a harmadik köztársaság kikiáltásának napja Magyarországon. Azóta ünnepeljük ezt a napot.
A második világháborút követően Magyarország a Szovjetunió megszállási övezetébe tartozott, amely fokozatosan hozzásegítette a Rákosi Mátyás vezette Magyar Kommunista Pártot a hatalom megszerzéséhez. A korszakra mind a párton belül, mind országosan a féktelen terror volt jellemző. 40 ezren voltak rendőri őrizetben, illetve internálva, közel 13 ezer főt (két és fél ezer családot) kitelepítettek, kitiltottak Budapestről. 1950 és 1953 között 1 millió embert vontak ügyészi eljárás alá, minden második ellen vádat is emeltek.
Az ÁVO, illetve a belőle önállósított ÁVH kegyetlenkedései, koncepciós perek, az „osztályidegen elemek” táborokba történő deportálása, kivégzése gyakori esemény volt. Az országban mindent behálózó és ellenőrzése alatt tartó rendőrállam épült ki 28 000 fős államvédelmi rendőrséggel és kb. 40 000 besúgóval.
Kevéssé ismert tény, hogy a forradalom nem Budapesten kezdődött el és nem is a fővárosban hullott először vér, hanem Debrecenben. Október 23-án reggel debreceni diákok több ezres tömege gyűlt össze az egyetem előtt, majd ugyanez történt Budapesten. A diákok innen jelszavakat skandálva és forradalmi dalokat énekelve, nyolcas sorokban a belvárosi pártszékházhoz vonultak, hogy az egyetemi ifjúság húsz pontos követelését kinyomtassák.
1956. október 23-án a magyar nép a diktatúrára forradalommal válaszolt, fegyveres felkelés robbant ki a szovjet megszállás ellen. Az egyetemi diákság országszerte tiltakozott a kommunista diktatúra ellen, ezen a napon pedig tömegmozgalommá tudott válni a szervezkedés. Nagy Imre beszédében reformokat ígért a kétszázezer főre duzzadt tömegnek. A felkelők elfoglalták a Magyar Rádió épületét, a szovjet csapatok vérbe fojtották a forradalmat, majd a Kádár rezsim megtorló intézkedéseket foganatosított.
A megemlékezés és a hosszú hétvége persze bőven tartogat programokat az érdeklődőknek:
Várjon ...
