Mindenszentek és Halottak Napja

Ismét eljött az évnek azon időszaka, amikor elhunyt szeretteinkre emlékezünk.

Mindenszentek (nov.1.), vagy más néven az üdvözült lelkek napjának ünnepe a 9. századtól van. A katolikus egyház tanítása szerint ezen a napon az élő és az elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. Ez a Halottak Napja előestéje.

Mindenszentek és Halottak Napja nem tévesztendő össze, hiszen ezek a keresztény ünnepek tartalmában jelentősen eltérnek egymástól. Mindenszentekkor az üdvözült lelkekre emlékezünk, míg Halottak Napján az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekre.

Halottak Napján (nov.2.) szokás a halottak emlékezetére a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása, ahol a gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. Az a hét, amelyikre a Halottak Napja esik, szokás a Halottak Hetének is nevezni. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. A bukovinai magyarok sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe, ott elosztogatják. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát gyújtanak otthon.

A gyertyákhoz kapcsolódóan is különböző hiedelmek élnek: a temetőkben például az elhunyt szeretteink állítólag addig látják élő hozzátartozóikat, amíg a gyertya lángja el nem alszik. Ezért is szoktak minél hosszabb égésidejű gyertyát gyújtani. Az Ipoly menti falvakban aki nem tud temetőbe menni, otthon gyújt gyertyát. Régebben figyelték, kinek ég el hamarabb a gyertyája, mert a hiedelem szerint az hal meg előbb a családban.

A szegedi tájon mindönszentök kalácsa, kóduskalács néven üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól.

Az angolszász országokban a Mindenszentek napját megelőző este október 31. a halloween ünnep, ami egyre divatosabb nálunk is.