Épp 95 évvel ezelőtt döntött úgy Sopron és környékének lakossága, hogy Ausztria helyett mégis inkább Magyarországhoz tartozik.
A kormány 2001-es rendelete alapján A HŰSÉG NAPJÁvá nyilvánította december 14-ét, annak emlékére, hogy a 1921. december 14–16-án Sopronban és környékén megtartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz tartozás mellett döntött. Sopron azóta is a Hűség Városa /
A trianoni békeszerződés után Sopronnal együtt még 8 környező település szavazhatott arról, hogy melyik országhoz szeretne tartozni. A soproniak Magyarország mellett döntöttek. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A döntés napja, december 14-e Sopron ünnepe. A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia.
Amikor 1921-ben kihirdették, hogy a népszavazás szerint Sopron magyar föld kíván maradni, a Hűség-harang zengte hosszasan az örömöt a városban (innen is kapta a nevét). Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték 1863-ban.
Ezen a napon évről-évre a Széchenyi téri Hűségzászlónál gyűlnek egybe a soproniak ünnepelni. Sopron város legrangosabb kitüntetéseit is ezen a napon szokták átadni.
Fotó: Traxler Gábor
A Hűség napja alkalmából már a december 10-11-i hétvégén számos ehhez kapcsolódó programra számíthatunk:
december 11-én, vasárnap lesz a Hűség Napi Futás a Sportfelügyelet szervezésében
Várjon ...
