Minden ami Sopron

2019. 03. 23. szombat

Beáta

SOPRON
Borult
EURO
0

Pocakpeti

Vendéglátásból egyszerűen jeles

Párom születésnapja volt, mivel mindkettőnk napja elég hosszúra nyúlt, ezért nem kísérleteztünk ünnepi vacsora készítésével, ezért már napközben kinéztünk egy éttermet. Választásunk a Solo Restaurantra esett. Őszintén szólva, a már említett okból, soproni szemmel nézve elég későn értünk oda. Este fél tíz volt, mikor beléptünk az ajtón. Nem szerettünk volna problémát okozni, próbáltunk tudakozódni, a konyha nyitva tartását illetően, amire csak azt a választ kaptuk még nyugodtan helyet foglalhatunk. Választottunk egy viszonylag eldugottabb asztalt és helyet foglaltunk. Nem igazán tudtuk eldönteni, hogy jó helyen vagyunk-e vagy sem, mert az asztalok terítéke elég különböző volt. Volt fehér terítő barna futóval , sima fehér terítő, és terítő nélküli elrendezés is. Amúgy maga a hely nagyon nagy, nem hiába Sopron egyik legkedveltebb esküvő helyszíne. (Idén két esküvőn is voltunk a Soloban és a tapasztalatok alapján csak pozitívan tudok nyilatkozni.)

Az alkalomra tekintettel bort rendeltünk. Bár tudom, hogy a bor felszolgálását ma már minden szakiskolában oktatják, mégis meglepett amit tapasztaltunk. A felszolgáló pontról pontra követte az etikett előírásait. A kinyitandó bor címkéje mindig felém nézett, a bor kidugózása egy kis malőrtől eltekintve tökéletes volt, a palackfogás és a töltés is szakszerű volt. Mivel el lettünk kényeztetve, nekem már csak a drop stop hiányzott ahhoz, hogy minden csillagos ötös legyen.

Az étlapot áttekintve egyszerűen észrevehető volt, hogy a Soloba ellátogatva, az európai konyhák világát hozza el nekünk. A fogások egyszerűnek tűntek, mégis mindegyikben volt valami apró csavar, fűszer, vagy elkészítési mód, ami megmentette az átlagostól.

image (5)

Sajtbundában sült csirkemellfilét választottam, melyet, házi készítésű paradicsomos bazsalikomos gnocchival körítettek. A rendelés leadása után, szinte azonnal kaptunk egy, az olasz vendéglátásra annyira jellemző előételt, mely házi készítésű kenyérből és szintén házi készítésű pestobol állt. Az együnk egy picit, mielőtt eszünk egy nagyobbat mentalitás nekem nagyon tetszik az olaszoknál. Egyrészt gyorsabban telik az idő míg az ember vár, másrészt ezek az apró falatok is megannyi különlegességet tudnak mutatni.

A főételre nem kellett sokat várni, rendeléstől számított negyed órán belül immáron másodszor használhattuk villáinkat, ami nagyon jü részidőnek mondható. A csirkemell filés és a gnocchi pont azt hozta, amit reméltem. A sajt ropogós, a hús omlós, a kis gombócok pedig szinte rágás nélkül szétolvadt a számban, remek volt.

image (6)

Időközben kiderítettük, hogy az étterem hétköznapokon tízig van nyitva, ezért lepődtünk meg azon a kérdésen, hogy desszertet kérünk-e még? A konyha hivatalosan már bezárt, de azért ha kérünk egy kis édességet az még belefér. Eddig ilyen hozzáállással kevés soproni helyen találkoztunk, de remélem ezentúl több ilyen lesz. Önkritikusan megjegyezném persze, hogy azért mi is kitalálhatnánk korábban, hogy vacsorázni szeretnénk menni.

A két főételért a palack borral együtt kevesebb, mint 10 000 Ft-ot fizettünk és ehhez járt még a grátisz remek kiszolgálás is. Nagyon jól éreztük magunkat, ígérjük visszatérünk még, nah persze kicsit azért korábban fogunk érkezni.

  • Élet a burger után- Festivalfood körkép

    Itt a VOLT. Kétségkívül Sopron legjobban várt eseménye, ahol a zenei programok mellett, után, közben és helyett természetesen az embernek lehetősége van bepillantást nyerni a fesztivál kaják folyamatos evolúciójának éppen aktuális stációjába.  Ezzel a kis iránytűvel segítünk eligazodni az ízek és illatok tengerében. Ahogy a zenében is, úgy az fesztiválon kapható ételeknél is az egyik […]

  • Duna Döner

    Hirtelen ötlet volt. Épp a szombati bevásárlás-kocsimosás rituálét végeztük, mikor gyomrunk és a Lackner Kristóf utcai óra jelezte, hogy bizony már fél kettő van. Korábban már hallottunk, olvastunk róla, hogy nyílt egy új kebabos Sopronban, gondoltuk kipróbáljuk. Pláne, hogy elvileg közel is voltunk. Mobiltelefonos segítséget kértünk, ám elsőre így sem sikerült megtalálnunk. Ez nyilván a […]

  • Megérdemelt jutalom a hegy tetején

    Kihasználva a novemberi tavaszt elmentünk biciklizni. Azzal azonban nem számoltunk, hogy éhesek leszünk, s bár rendkívül jól bánok bizonyos konyhai eszközökkel, azért vadászni még nem tudok, így más megoldás után kellett nézni. Görbehalom felé tekerve, az út mellett áll egy zászló, mely egy közeli éttermet hirdet. A zászló messziről látható, de sajnos a domb is, […]

  • Halvacsora

    Ritkán fordul elő velem, de ettem volna valamilyen halat. Mivel horgászbotom nincs, -amikor volt akkor is 12 dkg volt a legnagyobb fogásom- hát kerestünk egy helyet, ahol lehet találkozni legalább két-három fajtájával. Ha hal, akkor nekem a Fogas Étterem jut eszembe. Jelenleg a Várkerület felújítása miatt biztos nem a csúcsidőszakot éli, hisz még gyalog is […]

  • Valamit gyorsan- vagy talán mégsem?!

    Ahogy az már tőlünk megszokott siettünk, és ahogy ez tőlünk már megszokott esküvőre. A hétvégi bevásárlás után tartottunk vissza a város széli bermuda háromszögből, mikor úgy döntöttünk, hogy az ebéden egy kis időt spórolva az elkerülőrőll jobbra lekanyarodva már az inkubátorházban lévő Nagymama Palacsintázójában találtuk magunkat. Tényleg gyorsak szerettünk volna lenni, ezért csak olyat kértünk, […]

MIT SZÓLSZ HOZZÁ?

Február a báli és a farsangi programok időszaka. Ön is készül hasonló rendezvényre?

Szavazás állása

Várjon ... Várjon ...
ÉLETKÉPEK
este1
loading