Természetvédelmi program indult magyar-osztrák védett területeken

Érintettek a Fertő-menti területek és a Soproni-hegység is.

Több mint 2,2 millió euró költségvetésű, határon átnyúló természetvédelmi projekt indult a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság vezetésével, és három osztrák szervezet társpartnerségével. A 85 százalékban uniós támogatású program legfontosabb célja, hogy közel negyvenezer hektár védett területen elősegítse a biológiai sokféleség megőrzését – hangzott el a magyar-osztrák projekt kedd délutáni nyitórendezvényén, Sarródon.

Reischl Gábor, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta: a mintegy 2,2 millió eurónak a felét magyar területen használják fel - tette közzé az MTI. A biodiverzitás megőrzését támogató kutatásokat, fejlesztéseket osztrák projektpartnerekkel együtt valósítják meg, többek között a Fertő tó ausztriai oldalán működő nemzeti parkkal (Nationalpark Neusiedler See- Seewinkel).

A projekt mintegy 40 ezer hektár, magyar és osztrák védett területet érint, többek között a Fertő mentén, a Hanságban, a Határmenti Erdőkben, a Soproni-hegységben. A program tevékenységi körét egyrészt kutatások, másrészt kisebb élőhely-rehabilitációs beavatkozások, a kutatói infrastruktúra határon átnyúló fejlesztései, illetve a madár megfigyelési lehetőségek bővítései adják. Így például magyar-osztrák szakértők vizsgálják majd, közös módszertan alapján az érintett élőhelyeket, de berendezik a korábban felújított Esterházy Madárvárta épületét, továbbá 17 új, madármegfigyelő torony is épül.  A terek szerint a kutatási eredményeket a szélesebb nyilvánosság elé tárják, valamint közösségi adatgyűjtéseket tesznek lehetővé, elsősorban madártani és növénytani megfigyelésekkel kapcsolatban.

Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy eddig nem látott nagyságrendű összeg ez a kutatás területén. Később úgy fogalmazott: a projekt jó kiegészítője lesz a nemzeti hatáskörben kiosztott környezeti- és energiahatékonysági programból megvalósuló élőhely-rekonstrukciós fejlesztéseknek. Kiemelte, ha a Fertő-Hanság Nemzeti parkban nemrég indult 1,7 milliárd forintos, az Hanság egész területére kiterjedő táji jellegű fejlesztést, a magyar KEHOP-projektek viszonyában nézzük, akkor ez a 10 százalékát fedi le.

A kutatások és a fejlesztések révén a partnerek azt várják, hogy végül megoldási javaslatok szülessenek a természetvédelmi területek életét befolyásoló folyamatokra, mint például a Fertő tónál a túlzott mértékű nádasodásra -hangsúlyozták a nyitórendezvényen.     A 2020-ban záruló program költségvetésének 85 százaléka uniós támogatás, míg 15 százalék magyar és osztrák nemzeti önrész.