Dalok a magyar léleknek

Interjú Horváth Andor színművésszel a Szécsi Pál emlékestről.

Kósza szél címmel Szécsi Pál emlékére összeállított előadást mutat be Horváth Andor színművész május 14-én, a Liszt-központban. A zenés időutazáson nem csak a legendás slágerek csendülnek majd fel, hanem az énekes fordulatokkal teli életéről is hallhat a közönség. A produkciót Kincses Kata rendezi, a munkafolyamatról Horváth Andort kérdeztük.

 

Szécsi Pál nem feltétlenül a Te generációd előadója. Hogy találtál rá, miért inspirál mégis a munkássága?

Így van, eleinte – koromból kifolyólag – hozzám sem állt közel Szécsi Pál. Amikor megszülettem, ő már 10 éve nem élt. A 40 év feletti korosztály ismeri talán a legjobban a dalait, dalszövegeit. A fiatalabbak között már sokan nem tudják ki az a Szécsi Pál, pedig a nótái, például a Gedeon bácsi mindenkinek ismerős. Csak nem mindenki tudja Szécsihez kötni.

Én egy erdélyi kirándulás alkalmával hallottam egy dalt Sergio Endrigo olasz énekestől, ami nagyon megtetszett. Később kiderült, hogy ezt a számot lefordították magyarra is, és „Talán sok év után” címmel Szécsi Pál dolgozta át. Tulajdonképpen ez volt a kiindulópontja a műsornak, elkezdtem kutatni Szécsi után, így tudtam meg, hogy rengeteg slágert írt.

Az ötletből hogyan lett megvalósult produkció?

Két hónap alatt az összes fellelhető dalt végighallgattam, majd elkezdtem összerakni egy listát azokról a számokról, amik bekerülhetnének egy, a Szécsi életművet bemutató műsorba. Először 35 számot választottam ki, ami majdnem 2 órányi anyagot jelent, ez rettentő hosszú. Ezért szűkítenem kellett a listát, de a szelektálás nem volt egyszerű. Figyelnem kellett arra is, hogy a közönség vajon mit szeretne hallani, hiszen ha valaki eljön egy ilyen előadásra, van egy elképzelése arról, hogy mik azok a dalok, amiknek feltétlenül meg kell szólalniuk. Végül 18 szám maradt, de a mai napig van olyan nóta, ami miatt fáj a szívem, hogy kimarad.

Nem csak dalokat énekelsz majd, hanem mesélni is fogsz Szécsi életéről. Ezeket a szövegeket Te állítottad össze?

Igen, bár volt segítségem is. Ami megjelent Szécsi Pálról, és hozzá is lehetett jutni, azt elolvastam. Beleástam magam életrajzi könyvekbe, régi újságcikkekbe, amikből kiderült, hogy nem mindennapi életútja volt – dalok nélkül is leköti az embert a története. 30 évet élt, viszonylag tehát rövid idő alatt futott be egy nagyon nagy ívű pályát és nem kevés tragédia érte élete során. Nevelőszülőknél nőtt fel, az édesapja meghalt a világháborúban, utólag tudta meg, hogy azért lőtték le, mert munkaszolgálatból szökött zsidó volt. Az édesanyja 56-ban disszidált, Szécsit és a fiatalabbik nővérét itt hagyta Magyarországon, a legidősebb testvérüket vitte csak magával Bécsig, de őt is otthagyta a bécsi pályaudvaron.

Szécsinek tehát gyakorlatilag már gyerekkorában megpecsételődött a sorsa, állami gondozásban nevelkedett, felnőttként nyolcszor lett öngyilkos, az utolsó kísérlet sikerült neki. Domján Edittel, a kor ünnepelt színésznőjével alkottak legendás szerelmes párt, rengeteg dal kötődik ehhez a kapcsolathoz.

Szerinted mi lehet az oka annak, hogy Szécsi Pál dalai a mai napig tudnak szólni az emberekhez?

A legtöbb dal, amit írt két témával foglalkozik: a szerelem érzésével, vagy annak elmúlásával, fájdalmával. Ezekkel az érzésekkel legtöbben találkoztunk már, így tudunk velük azonosulni. Ezen kívül Szécsi habitusában, és a dalainak hangulatában volt/van egy magyarokra nagyon is jellemző búskomorság. Azt gondolom, a dalai emiatt nagyon nekünk, a magyar léleknek szólnak.