Minden ami Sopron

2017. 05. 24. szerda

Eszter

SOPRON
Borult
EURO

Archívum

Selymes mese

Írta: O. A.
2015.10.22.

Soie: a franciáknak annyit jelent, selyem. Magyar lányok ezreinek azt jelenti, kézzel készült, ellenállhatatlan ékszer. Farkas Eszternek pedig valószínűleg még ennél is többet: hobbiból lett sikertörténetet, fáradhatatlan munkát, elérendő célokat, komplett életformát. 4 éve már, hogy Eszti elkapta a selyemfonalat, hegykői műhelyében azóta is kimeríthetetlen a szín- és energiakészlet. Valami nagy titkot sejtettünk emögött, pedig a képlet egyszerű: tehetség, szeretet és kitartás teszi a népszerű márkát azzá, ami. A Lokálban Farkas Eszter, a Soie essential alapítója.

1

Ha valaki önerőből alapít márkát, ami ráadásul sikeres is, az ember rögtön azt gondolja, hogy e mögött hosszas kemény munka, sok kezdeti nehézség áll. Valóban így van? 

Nem egészen… Azért nem volt nehéz az elindulás, mert eleinte hobbiként tekintettem rá, otthon voltam gyerkőcökkel, és a magam szórakoztatására készítettem az ékszereket. A meska.hu-n volt egy boltom, ott kezdték el vásárolni az emberek, és egyre több lett a megrendelés. Ez körülbelül öt éve volt, de az az ékszer, ami a márkát jellemzi, vagyis a „Wave” kollekció akkor még nem létezett. Aztán amikor elkészült, ennek köszönhetően lett hirtelen nagyon népszerű a márka. Az emberek hamar megszerették, mert univerzális kis ékszer: ha visszafogott színekkel készül, akkor hétköznapi öltözékhez is hordható, de lehet bonyolítani, díszíteni is. Tehát nem volt kezdeti nehézség, mert egy hobbiból nőtt ki a márka teljesen normális ütemben, és amikor jött egy pályázati lehetőség, saját vállalkozást alapítottam.

Említetted, hogy csak később jött a márkát jellemző ékszer ötlete. Hogyan?

Kaptam egy színes csődarabot, nem tudom mihez használták, azt hiszem a horgászathoz volt valami köze. Megtetszett, megcsináltam belőle az ékszer formáját, de eleinte nem vontam be semmivel. Aztán mivel a rövidáruboltok teljes kínálatát ismertem, jött az ötlet, hogy be fogom vonni fonallal. Ez sok lehetőséget rejtett magában, mivel rengeteg féle színe és textúrája van a különböző fonalaknak. A mai napig találok olyan alapanyagot, amitől teljesen más lesz egy ékszer, mint az eddigiek. Pedig tekerem már 3-4 éve… Folyamatosan fejlesztem és bővítem az alapanyagokat, általában ásványokat használok vagy üvegkristályokat, a fém részeket pedig aranyoztatom, hogy minél jobb minőségű legyen és minél tartósabb.

12003278_1024591897583846_5583748819613463703_n

Fotó: Soie

A legújabb kollekcióddal is más irányt vettél…

Igen, korábban sokszor hátrány volt, hogy az összes ékszer klasszikus, rövid fazonú, a központi részük elég nagyméretű, és a pántokhoz is általában sodrott vagy szövött zsinórt használok, amik szintén vastagok. Vagyis hiányoztak olyan darabok, amik igazán visszafogottak és könnyedek. Ezért született meg tavaly az új kollekció. Eleinte annyi volt csak a jellemzője, hogy nagyon kevés színt használtam az ékszerekhez, tehát formájukat tekintve nem változtak. Idén viszont hosszú fazonok is készültek, amik aranyozott és ezüstözött láncból, illetve egy kis medálrészből állnak.

12087649_1036670563042646_8905237738506708458_o

Fotó: Soie

 

Az ékszereid egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy nagyon jól eltalált színkombinációkban pompáznak. Hogyan választasz árnyalatokat?

Már az is nagy inspiráció nekem, ha csak ránézek az alapanyagaim színeire. Körülbelül 400-500 féle színnel dolgozom, és a műhelyben ki van rakva az összes. Úgyhogy sokszor csak ülök előttük, nézegetem őket, ilyenkor könnyen rányúlok a megfelelő színekre. De igazi bámészkodó típus vagyok, mindenen meg tud akadni a szemem, ami harmonikus: az épületek, a lakberendezés, a divat, a természet színei is sokszor adnak ihletet.

12118703_1036183063091396_6832804739360450006_n

Fotó: Soie

A családod mennyire vonódik bele a munkádba? Engeded, hogy részt vegyenek egy-egy feladatban?

Persze, a gyerkőceim sokszor bejönnek hozzám miközben dolgozom, figyelnek, kérdezgetik, hogy mi micsoda. Főleg a nagyobbik fiam érdeklődő, gyakran kér, hogy ő is had csináljon valamit. A férjem nagyon nagy segítség, sokszor hétvégén kell elmennem, akkor ő viszi az egész családot, és informatikai problémákban, külföldi megkeresésekben is segít.

Egy korábbi interjúban azt mondtad, hogy téged azok az emberek érdekelnek munka terén, akik fanatikusak, megszállottak. Te magad is ilyen vagy?

Sokszor ilyen vagyok, igen. Amikor eszembe jut egy új dolog, akkor azt azonnal meg kell csinálnom. Teljesen mindegy, hogy éjjel van, nappal van, hétvége van, akkor nagyon felfokozott hangulatban megy a munka és úgy érzem, hogy csinálnom kell, megállás nélkül. Aztán amikor kidolgoztam magam, akkor folytatom szép nyugodtan. Azt látom, hogy abból lesz sikeres és közkedvelt ékszer, amit nagyon nagy szerelemmel csinálok. Nem azok szoktak jól sikerülni, amikhez úgy állok neki, hogy na, most valamit csinálok, mert muszáj, hanem azok, amik szombat este 11-kor jutnak eszembe, és átmegyek pizsamában a műhelybe, hogy azon nyomban megcsináljam őket. Számomra minden egyes ékszer, amit készítek szeretetdarab.

 5

Nem titok, hogy akadtak utánzóid is, nem feltétlenül jó értelemben. Ezt hogy éled meg?

Ez egy érdekes kérdés. Nem mondom, hogy ezt a technikát más nem alkalmazhatja, de sokszor még a színösszeállítást, fazont, díszítéseket is lemásolták, ráadásul egyre többen, és emiatt eleinte nagyon bosszús voltam. De most már úgy vagyok vele, hogy éppen azért jelent valamit ez az ékszer, mert másolják. Nemrég kaptam egy e-mail-t, amiben azt írta valaki, hogy „lánybúcsúra szeretne rendelni ékszert, mert a barátnője már olyan régen vágyik egy eredeti Soie-ra.” Amikor ilyen jelzővel illetik az ékszereimet, hogy eredeti, akkor mindig arra gondolok, hogy az emberek ismerik már a koppintásokat, és nagyon jól esik, hogy tudják, ez az eredeti, és nekik ez érték.

2

Az inerneten nagyon aktív közösséget működtetsz, személyesen pedig a budapesti WAMP-on, az ország talán legnagyobb design vásárán lehet veled rendszeresen találkozni, hiszen állandó résztvevője vagy.

Igen, a WAMP-okat – különösen nyáron -, nagyon szeretem. Az őszi-téli időszakban a Millenárison, nyáron pedig az Erzsébet téren kerül megrendezésre. Ami leginkább különbség köztük a felkészülés szempontjából, hogy nyáron nagyon sok a külföldi turista, ősszel és télen pedig többségében a magyar vásárlóim látogatnak. Legutóbb a Design Hét alkalmából az Iparművészeti Múzeumban voltunk, ahová már a legújabb kollekcióból is vittem darabokat. Szerencsés vagyok, mert nagyon jó kis törzsközönségem van, az új kollekció miatt pedig most főleg sokan eljöttek.

Budapesten egyre pezsgőbb a fiatal tervezők körüli élet, egyre több üzletben vagy vásáron mutatkozhatnak be. Te többnyire azért ettől távol, Hegykőn élsz és dolgozol. Érzed ennek hátrányát a munkád szempontjából?

Sokszor örülök annak, hogy itthon nagyon nyugodtan tudok dolgozni. Egy nagy káosz az egész életem, mert sokféle tevékenységgel jár az, hogy van egy ékszer márkám. Szerencsére van egy munkatársam, aki nagyon jól ki tudja venni a részét a feladatokból, de így is sok. Ezért szükségem van arra a nyugodt légkörre, amit Hegykő, egy kedves kis falu ad.

Viszont vannak hátrányai is annak, hogy olyan messze vagyok Budapesttől. Egy csomó alapanyagot csak onnan tudok beszerezni, illetve ott csináltatom az aranyoztatást is. A boltokkal, viszonteladókkal is nehezebb így tartani a kapcsolatot, és szerettem volna egy kis üzletet is nyitni Pesten, de egyelőre ez nem fog megvalósulni. Sajnálom, mert nézegettem üzlethelyiségeket, vannak jó ajánlatok, de nem tudom elképzelni, hogy hogyan tudnám innen működtetni.

4

Szerinted Sopronban nem élne meg egy üzlet?

Hát nem tudom, mert a webshopban a megrendelések nagy többségben a fővárosból érkeznek. Nagyon sokan vásárolnak interneten keresztül, de ezeknek a vásárlásoknak nagyon kis százaléka vidéki. Ezért gondolom, hogy egy soproni üzlet nem tudná fenntartani magát. Nem arról van szó, hogy itt ne lennének nyitottak az emberek, de a főváros és egy vidéki város nem összehasonlítható a vásárlóerőt tekintve.

Külföldön mennyire ismerik a munkáidat?

Ausztriába járok legtöbbet, ott próbáltam ki eddig legtöbbször a márkát a külföldi országok közül. Eddig az a tapasztalatom, hogy az osztrákok sokkal visszafogottabbak mint az itthoni közönség abban az értelemben, hogy a magyarok nyitottabbak arra, hogy valami mást viseljenek. Bátrabbak talán ezen a téren. Ausztriában is lettek lelkes vásárlóim, de nehezebb felmérnem, hogy mi tetszene nekik. De azt gondolom, hogy ebbe is csak munkát kéne fektetni. A magyar közönséggel is meg kellett ismertetni ezt az ékszert, és ez hiányzik még külföldön. Ezen folyamatosan dolgozunk, hiszen külföldi megkeresések mindig érkeznek. Most például egy nagyon jó fej és szakmailag alapos értékesítő partnerrel közösen Japánban fogjuk bevezetni a márkát.

6 (2)

Bár üzleted egyelőre nem lesz Sopronban, egy workshopon azért nemsokára találkozhatunk veled. [Bővebb információ ITT.] Nem először tartasz közös műhelymunkát, hogyan szokott zajlani?  

Általában 10 fős csoportoknak tartottam eddig workshopokat Budapesten, egy napra elosztva 3 foglalkozást. Ezek nagyon vidám, de egyben nagyon megerőltető napok voltak, hiszen egész nap megállás nélkül beszélni, mutatni, segíteni egészen új volt a nyugis műhely után. De a résztvevők öröme annyira hatott rám is, hogy a foglalkozások végére mindig elillant a fáradtságérzésem. Ilyenkor a fél műhely is utazik velem, hiszen bőven viszek választékot minden alapanyagból és általában nagyon mutatós kreációkat alkotnak a jelentkezők.

8 (2)

loading