Személy szerint nekem az egyik kedvencem. A világ legegyszerűbb étele, amire sok magyar ételhez hasonlóan semmiféle idegen nyelvre le nem fordítható.

Hozzávalók 4 személyre:

– 0,5 kg tészta (fodros nagykocka)
– 0,5 kg burgonya
– 0,5 kg máj
– 2 fej hagyma
– pirospaprika
– só
– bors
– olaj

Elkészítési idő: 40 perc

Nem egy pokolkonyhája, de azért ennél az egyszerű ételnél is több dolgot kell egyszerre csinálni, mondjuk nem egy kapkodós tempóban. A tésztának tegyük fel forrni a sós vizet. Amíg a víz felforr hámozzuk meg a krumplit, a hagymát, mossuk meg a májat. Ha forr a víz tegyük fel a tésztát főni. Általában zacskó oldalán ott van az elkészítési idő, de nyilván, aki ropogósan szereti, let’s go.

Vágjuk minél apróbbra a krumplit és a hagymát. A krumplit sós vízben tegyük fel főni és főzzük addig, mikor már olyan puha, hogy a villa hegyét beszúrva széttörik. Mikor ez bekövetkezett, az apróra vágott hagymát pirítsuk meg olajon, mikor már üveges lesz adjunk hozzá kb 4-5 kiskanál paprikát és vegyük le a tűzről. A főtt burgonyát villával, vagy habverővel törjük apróra, majd öntsük rá a paprikás hagymát és alaposan keverjük össze. Ha ezzel megvagyunk egy nagyobb lábasban öntsük hozzá a tésztát és keverjük össze. Ehhez aláfestésként lehet egy ütősebb Iron Maiden számot választani, de azért arra ügyeljünk, hogy a tésztát ne aprítsuk annyira fel. Az így elkészült ételt ízlés szerint sózhatjuk, borsozhatjuk.

A májat sózzuk, borsozzuk, majd picit állni hagyjuk. Egy serpenyőben hevítsük fel az olajat majd hirtelen süssük ki a májat. Itt nem arra gondolok, hogy gyors mozdulatokkal, hadonászva dolgozzunk, hanem arra, hogy forró olajban, végig intenzív hőmérséklet mellett rövid idő alatt pirítsuk pirosra a májat.

Bonyolultan hangzik, pedig a legnagyobb nehézséget a palacsinta sütőben való megforgatása lesz, az pedig gyerekjáték, vagy ha nem készítsük elő a partvisnyelet, azzal könnyebb lekaparni a tésztát a plafonról.

Hozzávalók a palacsintához 2 személyre:

4 db tojás
2 dl tej
2 dl szódavíz
30 dkg liszt
20 dkg gépsonka
20 dkg füstölt sajt
20 dkg fagyasztott spenót
1 evőkanál étolaj
1 kávéskanál só

Hozzávalók a besamel mártáshoz:

2 evőkanál vaj
3 evőkanál liszt
1db erőleves kocka
4 dl tej
csipet bors

elkészítési idő: kb 60 perc

A 4 tojást egy edényben felütjük, mint a rántottát, ha kész 1 dl tejjel elöntjük. Evőkanállal folytonos keverés mellet hozzáadjuk a lisztet. A legjobb ha habverőt használunk. Amikor már sűrű masszává változik, folytonos keverés mellett adjuk hozzá előbb a tejet, majd a szódát a sót és az olajat. 5 percet hagyjuk állni. A palacsintasütőt egy kicsi olajjal forrósítsuk fel, majd süssük ki a tésztát. Adagolni egy merőkanállal a legegyszerűbb. Persze méretfüggő de egy átlagos serpenyőt nézve, elmondhatjuk, hogy egy evőkanál = egy palacsinta. Onnan lehet tudni, hogy a palacsinta egyik fele kész van, hogy ha megrázogatjuk finoman a sütőt a tészta mozog benne. Ekkor még kb egy percre fordítsuk meg. A fordítást végezhetjük egy spatulával, vagy feldobással is. Ha utóbbival próbálkozunk azért a biztonság kedvéért pakoljunk el a környékről minden törékeny dolgot. Ha kész vannak a palacsinták töltsük meg őket!

Minden palacsintába tegyünk 2 szelet gépsonkát, kb két teáskanálnyi spenótot (amit időközben kiolvasztottunk), valamint reszeljünk/ morzsoljunk bele füstölt sajtot, majd göngyöljük össze, mint ahogy bármilyen palacsintát szokás és egymás mellé fektessük őket egy kivajazott tepsibe.

A besamel mártás olyan mint a rántás, amíg az ember csak hall róla, addig félelmetesnek tűnik, aztán mikor egyszer elkészíti rájön, hogy semmiség az egész. Szóval, a mártáshoz a tejet forrósítjuk fel, majd tegyük félre. A két evőkanál vajat egy lábasban olvasszuk fel, majd adjuk hozzá a lisztet. Ekkor egy nokedlire emlékeztető masszát kapunk, amit kicsit még pirítsunk meg lassú tűzön. Ha ezzel végeztünk, még mindig lassú tűzön főzve adjuk hozzá a tejet és folyamatosan kevergessük. Ha már csomómentes adjuk hozzá a leveskockát és a borsot. Ha a leveskocka elolvadt elzárhatjuk a gázt.

A besamel mártást öntsük a palacsintákra, reszeljünk a tetejére egy kis sajtot, és 15 percre rakjuk be a 180 fokra előmelegített sütőbe mindenféle fedő vagy fólia nélkül. Ha kész van, arassuk le a babérokat!

Néha van úgy, hogy az ember valami édesre vágyik, de nem csokira. A következő édesség egy különös hibrid, valahol a rántotta és a sütemény között fél úton. Tudom ez viszonylag nagy távot ölel fel az érzékek skáláján, de kb 5 perc alatt bebizonyítom, hogy nem esett olyan messze a tojás a banántól.

Hozzávalók 1-2 személyre:

1 banán (viszonylag érett)
2 tojás
1 evőkanál lekvár
1 negyed citrom héja
1 teáskanál vaj

A recepthez a legjobb ha már érettebb banánt használunk. Persze nem muszáj barna héjú összeszottyadt példányra gondolni, viszont a még zöld majdkétnapmúlvajólesz ez típus sem a legkívánatosabb.

A tojásokat felütjük, mintha rántottát készítenénk. A banánt apró darabokra vágjuk, majd villával összenyomkodjuk. Amikor már nincsenek nagyobb darabok összeöntjük a tojással. Villával alaposan elkeverjük. Keresünk egy nem túl nagy serpenyőt, majd a teáskanál vajat felforrósítjuk benne. Beleöntjük a kész tojás-banán elegyet, és mint a rántottát, jó alaposan átsütjük. Mikor teljesen átsült ráreszeljük a citrom héját, majd ízlés szerint lekvárral ízesítjük.

Ízben a banán dominál, állagban inkább rántotta, nevet meg még nem találtam  ki neki.

Nem azt mondom, hogy ez a legtermészetesebb és legökobb módszer, viszont az biztos, hogy egy rohanós hétfő után a leggyorsabb vacsora, amit el lehet készíteni. Egyetlen bökkenő van benne, mégpedig a rántás, de ezt is pikk-pakk meg lehet tanulni.

Hozzávalók 2 személyre:

– 1 konzervborsó, ha lehet üveges (legalábbis én jobban szeretem abból)
– 4 evőkanál olaj
– 2 evőkanál liszt
– 2 teáskanál paprika
– só

A konzervet kibontjuk, erősebbek kézzel, izzadós tenyerűek késsel is felfeszíthetik. Az üveg tartalmát egy lábosba borítjuk, adunk hozzá még kb 2dl vizet, majd sót ízlés szerint. A lábas tartalmát felforraljuk. Ügyeljünk, hogy huzamosabb ideig ne főzzük, hisz a konzerv tartalma alapvetően előfőzött, így, ha sokáig forraljuk megkeményedik.

Szóval, ha már forr az elegy, jöhet a varázslat, amit mások egyszerűen csak rántásnak hívnak:
Az olajat egy kis lábasban, vagy serpenyőben forrósítsuk fel, mikor az olaj már elég meleg (ezt úgy tudjuk tesztelni, ha egy csipet lisztet beledobunk sistereg-e, ha igen akkor sínen vagyunk, ha nem akkor várjunk még egy fél percet) hozzáadjuk a lisztet, valamint a paprikát összekeverjük és levesszük a gázról. Alapvetően egy fura színű olajos masszát kapunk, amihez kevergetés mellett hozzáadunk 1 dl vizet. Ekkor egy krémes állagú masszát kapunk=RÁNTÁS. Ha eddig eljutottunk, álljunk meg fél perce és tapsoljuk meg magunkat! (ezt a folyamatot hosszabb ideig tart leírni, mint magát a rántást megcsinálni)

A kész rántást öntsük bele a borsót tartalmazó lábasba, keverjük el csomómentesre majd hagyjuk addig a tűzön míg újra el nem kezd forrni. Ha ez megtörtént azonnal vegyük le a gázról, mert készen vagyunk.

(hogy miért is kell a rántás: a liszt összesűríti a vizet, a paprika meg színt ad az elegynek)